Annak ellen\u00e9re, hogy napjaink sz\u00e9ps\u00e9gide\u00e1ljai a n\u00e1dsz\u00e1lv\u00e9kony modellek, a t\u00fals\u00falyos emberek sz\u00e1ma vil\u00e1gszerte emelkedik. Amerikai adatok szerint 1990-ben a lakoss\u00e1g 25%-a volt k\u00f3rosan elh\u00edzott. A probl\u00e9ma elterjedts\u00e9ge miatt beind\u00edtottak egy komplex megel\u0151z\u00e9si programot, amellyel az ezredfordul\u00f3ra ezt a sz\u00e1mot 20%-ra k\u00edv\u00e1nt\u00e1k leszor\u00edtani. Ezzel szemben ma a 20 \u00e9vesn\u00e9l id\u0151sebb amerikai n\u0151k 35, a f\u00e9rfiak 31, a 20 \u00e9v alatti koroszt\u00e1ly 25%-a tekinthet\u0151 t\u00fals\u00falyosnak. Hozz\u00e1 kell tenn\u00fcnk, ezek a sz\u00e1mok csak az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szempontb\u00f3l kock\u00e1zatos m\u00e9rt\u00e9k\u0171 elh\u00edz\u00e1sra vonatkoznak, a puszt\u00e1n eszt\u00e9tikai szempontb\u00f3l t\u00fals\u00falyosnak tekinthet\u0151 szem\u00e9lyeket nem tartalmazz\u00e1k.<\/p>\n
A t\u00fals\u00faly k\u00f6zismerten sz\u00e1mos betegs\u00e9g els\u0151sz\u00e1m\u00fa kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartozik. Ezek k\u00f6z\u00fcl a legfontosabbak a sz\u00edv-\u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek (magas v\u00e9rnyom\u00e1s, \u00e9relmeszesed\u00e9s, infarktus stb) a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le anyagcserezavarok (cukorbetegs\u00e9g, k\u00f6szv\u00e9ny), az \u00edz\u00fcleti-mozg\u00e1sszervi betegs\u00e9gek \u00e9s \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a f\u00e9rfiak k\u00f6r\u00e9ben \u2013 az alv\u00e1s alatti l\u00e9gz\u00e9skimarad\u00e1s. A t\u00fals\u00faly \u00e1ltal\u00e1ban tov\u00e1bbi kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151kkel, els\u0151sorban a mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3ddal \u00e9s a doh\u00e1nyz\u00e1ssal is sz\u00f6v\u0151dik. Az elh\u00edzottak az \u00e1tlagn\u00e1l is kevesebbet mozognak. Ez nem csak oka, hanem k\u00f6vetkezm\u00e9nye is a t\u00fals\u00falynak. A k\u00f6v\u00e9r ember nem csup\u00e1n nehezebben mozog, de megjelen\u00e9se, esetlens\u00e9ge miatt nyilv\u00e1nos helyen, uszod\u00e1ban, fut\u00f3p\u00e1ly\u00e1n sz\u00e9gyell is testedz\u00e9sbe fogni. A doh\u00e1nyz\u00e1st is sokkal nehezebben hagyj\u00e1k abba, f\u00e9lnek a tov\u00e1bbi kil\u00f3kt\u00f3l.<\/p>\n
Mindezek \u00f6nmagukban is sokf\u00e9le betegs\u00e9g rizik\u00f3faktorai, vagyis az elh\u00edz\u00e1s nem csak \u00f6nmag\u00e1ban, hanem ezekkel \u00f6sszesz\u00f6v\u0151dve alak\u00edtja ki kedvez\u0151tlen hat\u00e1sait.<\/p>\n
T\u00e1rsadalmi szempontb\u00f3l is h\u00e1tr\u00e1nyos az elh\u00edz\u00e1s. A h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s m\u00e1r igen kor\u00e1n s\u00fajtja a t\u00fals\u00falyosakat, \u00f3vod\u00e1skor\u00fa gyermekek is kev\u00e9sb\u00e9 v\u00e1lasztanak k\u00f6z\u00fcl\u00fck j\u00e1tsz\u00f3t\u00e1rsat. Kimutatt\u00e1k, hogy az elh\u00edzottakn\u00e1l cs\u00f6kken az \u00e1ll\u00e1shoz jut\u00e1s, a h\u00e1zasod\u00e1s, illetve a stabil partnerkapcsolat kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak es\u00e9lye. A k\u00f6rnyezet r\u00e9sz\u00e9r\u0151l gyakori a g\u00fanyol\u00f3d\u00e1s, a negat\u00edv hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s, s\u0151t a kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s sem ritka. M\u00e9g az orvosok k\u00f6r\u00e9ben is negat\u00edv \u00e9rz\u00e9seket mutattak ki a t\u00fals\u00falyos p\u00e1ciensekkel szemben, ami \u00e1ltal\u00e1nos eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151t jelent a sz\u00e1mukra.<\/p>\n
Az elh\u00edz\u00e1s v\u00e9gs\u0151 oka minden esetben az, hogy az elfogyasztott t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k energiatartalma nagyobb a leadottn\u00e1l. A kil\u00f3k lead\u00e1sa is \u00e9rtelemszer\u0171en a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kfelv\u00e9tel korl\u00e1toz\u00e1sa, illetve az energialead\u00e1s fokoz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n siker\u00fclhet. A kamp\u00e1nyszer\u0171 fogy\u00f3k\u00far\u00e1knak a tapasztalatok szerint nincs tart\u00f3s hat\u00e1sa. A t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 gyors fogy\u00e1st leggyakrabban a kor\u00e1bbin\u00e1l is nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 elh\u00edz\u00e1s k\u00f6veti. Ezt a szaknyelv joj\u00f3-effektusnak nevezi. Ilyen esetekre j\u00f3 tan\u00e1ccsal, ijesztget\u00e9sekkel pedig m\u00e1r tele van a padl\u00e1s. A fogy\u00f3k\u00fara lelkes kezd\u0151inek \u00e9s ki\u00e1br\u00e1ndult \u00fajrakezd\u0151inek t\u00e1bora egyre n\u00e9pesebb.<\/p>\n
Hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa eredm\u00e9nyt csak komplex kezel\u00e9st\u0151l v\u00e1rhatunk, amelynek l\u00e9nyegi c\u00e9lja a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si szok\u00e1sok, az \u00e9letm\u00f3d megv\u00e1ltoztat\u00e1sa. Az elh\u00edz\u00e1s, a sikertelen fogy\u00f3k\u00far\u00e1k h\u00e1tter\u00e9ben gyakran \u00e9rzelmi, \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9si zavarok \u00e1llnak. Am\u00edg ezeket nem enyh\u00edtj\u00fck, kezelj\u00fck, tart\u00f3s fogy\u00e1sra aligha sz\u00e1m\u00edthatunk. A komplex kezel\u00e9snek a l\u00e9lektani eszk\u00f6z\u00f6k egyenrang\u00faan fontos r\u00e9szei lehetnek, ak\u00e1r csoportos, ak\u00e1r egy\u00e9ni form\u00e1ban – term\u00e9szetesen a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si tan\u00e1csad\u00e1s, a mozg\u00e1ster\u00e1pia mellett.<\/p>\n
Dr. Madar\u00e1sz \u00c9va pszichi\u00e1ter<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Annak ellen\u00e9re, hogy napjaink sz\u00e9ps\u00e9gide\u00e1ljai a n\u00e1dsz\u00e1lv\u00e9kony modellek, a t\u00fals\u00falyos emberek sz\u00e1ma vil\u00e1gszerte emelkedik. Amerikai adatok szerint 1990-ben a lakoss\u00e1g 25%-a volt k\u00f3rosan elh\u00edzott. A probl\u00e9ma elterjedts\u00e9ge miatt beind\u00edtottak egy komplex megel\u0151z\u00e9si programot, amellyel az ezredfordul\u00f3ra ezt a sz\u00e1mot 20%-ra k\u00edv\u00e1nt\u00e1k leszor\u00edtani. Ezzel szemben ma a 20 \u00e9vesn\u00e9l id\u0151sebb amerikai n\u0151k 35, a f\u00e9rfiak 31, […]<\/p>\n